Felismerte az akkori kor a népi és egyházi értékek fontosságát és elkezdték gyűjtő munkájukat. Így maradt meg számunkra az ősi vallásos énekek. Később megjelent a tankönyvtárban: „ A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények”.
A kiadványban megtalálható: „Ivánc 1770-1797 népi vallásos énekei”
Forrás: Ivánc ék. (1770-1797)-9-108, 113-149 I. 16 cm haránt. A kötéstábla belső oldalán: „Anno 1797o Die 24 Apr. In Festo Sti Georgi veni ad Ivántz”.
Templomi imák (oldalszám szerint):
9 -14. Vegyes vallásos énekek: 9-10: „Víz Kereszt Napian” Hol vagyon zsidók királya …10: Szent királyok naptámodrul…11: „Remete sz. Pálrul…”1770”…
15-9: „Következnek az Oltári szentségröl.” 15: Üdvözlégy Krisztusnak drága szent teste…”Vége 1770”. 18-9: Itt jelen van Jézus a szelid bárány…”1770.”
20-3: „Hamvazó szerdára”
24-43: „Adventi énekek.” Köztük 26-7: Áron vesszeje virágzik… Kiad. Erdélyi Zsuzsanna, Új Írás 1983/1, 81. 29-30: Gábriel arkangyal az magos mennyégből… Kiad. uo. 83-4. 32-3: Ave salve oh Maria gratia plena… Kiad. uo. 84.
44-5: „Az Szent Háromságrúl.”
45-58: „Következnek a Jesus Nevérül egynéhány énekek.”
59-65: Vegyes tárgyú énekek
65-73: Mária-énekek.
74-83: Oltáriszentségi és Mária-énekek vegyesen.
84-6. „Pastorale Karácsony Éjszakára.”Ne féljetek pásztorok…
87-97: Nagyobb részben Mária-énekek.
97-113: „De venerabli Sacr.”
114-5: „Tempore Primitiarum.”
116-140. „Böjti Énekek.” Köztük 119-120: Induljatok mozduljatok egek magassági…Kiad Erdélyi zsuzsanna. Új Írás 1979/6, 61.
140-9: „Következnek a’ Szent Háromságrul Szép Énekek.”
A hátsó kötéstáblán: „Josephi Toppler L.M. Ivancziensis 1797. An.”
A gyűjtőmunkát az 1950-es években Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós és Lajta László végezte, amelyről ő így vall:
„ A történelmi népzenét a néphagyomány őrizte meg, azért is mert évek hosszú során énekelték, melynek komoly gyökerei vannak, mert mindez nemzeti érték és közkinccsé válhat. Talán a népi imádságok között a legismertebb: „Én lefekszem én ágyomban” vagy „Kimegyek ajtóm elibe, feltekintek a magas mennybe”. Valóban milyen szépek és valóban milyen régiek ezek a templomi imák. Népköltészetben és szóbeliségben öröklődnek tovább. Sikerült felkutatni Iváncon élő Köbli Gyulánét, Mari nénit, aki boldogan mondta, hogy ő a nagymamájával minden reggel együtt mondták el a következő népi imát, amely ima az 1800-as évek tájékán keletkezett:
„Fehér rózsa Mária, gyönggyel gyökerezet,
aranyat virágzott, a mi házunk négy
sarkát angyalok őrizzétek, keresztek
forogjatok, had nyugodjék.
Boldog asszony ágyába, mint Gábriell
kebelébe. Kivirágzott szülte virág
Szent Anna szülte Máriát, Mária
szülte az egész világ megváltóját.
Kitekintek napkeletre, ott látok
egy anyaszentegyházat ki beszól-
gál Szent Péter, Szent Pál miséje
térdig vérbe, könyökig könnybe.
Amott megy három próféta
kérdem tőle, hova mennek?
Krisztus úrunkat látogatni.
Jelen van fekete szent földön
van. Most szegezik három
tompa szeggel, dárdával
dárdázzák, koronával koronázzák,
három csöpp vér lecsöppenik.
Az angyalok fölszedik,
liliomba teszik, Krisztus úrunk
elé teszik. Aki ezt az imát
reggel-este elmondja, annak
hét halálos bűne bocsátatik
meg. Ámen.
Ivánchoz kötődő népi ima az alábbi két szakos ima:
…Férjem fölött párnafa, letelepödött.
Ága szülte bimbóját,
Bimbó szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Szűz Máriát,
Szűz Mária szülte szent fiát.
Kelj fel szent fi, lássad, hogy mit visznek
Kehöt, kenetöt, ótáriszencséget, papi röndöt.
Jeruzsálem kertbe van egy cidrusfa
Annak van három lehajtós ága,
Első ág alatt a Jézuska
a bűnöst mögváltotta.
Második ág alatt Szent Anna,
Betegeket gyógyítja,
Csodálatos kezivel a földről a nyavalát elűzi.
