Rozs és búza aratásának hagyományai

aratasKíváncsian tekintünk vissza, hogyan éltek ebben a faluban az elődeink. A visszaemlékezésekre hagyatkozva őseink sok mindent tudtak, amit még a XX. század első felében mindennapinak számított az ma már elfelejtődött.

Az ivánci határban ringtak a sárguló búzatáblák aratásra várva. Mondták is, hogy beérett a kenyérgabona, lesz is kenyerünk. Ez idő tájt Péter és Pál nap idejére megkezdődött az aratás. –Először a rozst aratták. Kinn a mezőn kepékbe, keresztekbe rakták, majd a napon szárították. Kézi kaszálással arattak. A nagyobb horderejű munkáknál, mint a rozsaratás, megosztották a munkát családon belül. Sorrend szerint következett: rendvágó, marokszedő, kötöző és kötélcsináló. Ugyanezek vonatkoztak a búza aratására is. A régi időkben az aratást imádsággal, fohászkodással vagy kalapemeléssel kezdődött. Ugyanakkor nem maradhatott el a házigazda aratópálinkája sem.

Az aratás menete:

A kötelet a levágott rozs szalmájából készítették. A levágott rozst marokba szedték és kötélre helyezték. Akkor a kévekötő kezében a szúrós kévekötő fával megcsavarta a kötelet, alászúrta, összehurkolta, így az nem bomlott ki. Majd a végén összehordták a kévéket, mert tudták hogyan kell rakni a fejet meg a tövit. Úgy rakták, hogy védve volt, a töve kifelé állt, ezt úgy mondták, hogy kepékre rakták.

Amikor befejeződött az aratás, a falu közelében meghagytak egy kisebb táblát az aratóbál tiszteletére, amit a falu fiataljai rendeztek. A lányok arató népviseleti ruhában, a fiatalemberek fehér ingben, csizmában jelentek meg. Hintóval érkezett meg a gazduram és gazdasszony, mert addig nem kezdődhetett meg az aratás. Az aratópárok felálltak. A falu népe is kivonult a búzatáblához és szurkoltak, hogy ki lesz az első kaszás legény. Végül áldomást is ittak, majd a legények a vállukon rendvágó kaszával, a marokszedő lányok pedig kezükben sarlóval indultak hazafelé.

Vidáman énekelték:

Le van a búza aratva

                        Keresztbe is van ez rakva

                        Ahány szem van egy keresztben

                        Annyiszor jussak eszedbe!”

A nótázó aratókat a falu lakói kísérték végig a főutcán, és vonultak a kocsma irányába, ahol népes tömeg várta őket. Az aratópárok közösen táncolták el a nyitótáncot. A jó hangulat a kocsmában folytatódott, ahol a falu lakói együtt mulattak és táncoltak cigányzene mellett.

További bejegyzések