Települési Értéktár – Ivánc Köszöntjük weboldalunkon!
Egyéb vendéglátás köthető még az egyházi ünnepek szokásaihoz: Húsvéti időszak – a keresztszülők ajándékozásai Bálok a fiataloknál – húshagyó jó kedd, farsangi bálok és egyéb bálok Egyházi keresztjáró napok- 3 napon át Családok-komák szép-napjai...
Minden fában lélek lakik. A folyó útját, az öntések vonalát barkás fűzligetek, rekettyék, égerfák sora jelzi. Fűben-fában orvosság, tartja a régi közmondás. Minden jól felszerelt háztartásban tartottak házi gyógyszereket is. A húsvéti időben a...
Az ivánci erdő nagy részét gróf Sigray család birtokolta. Híres, nagy vadászatok színtere volt régóta az erdő. Gazdag vadállománya bőséges zsákmányt nyújtott minden időben. Az erdő külön részén fácántelepet létesítettek, ahol 4-5000 fácánt is...
A lovassport történetének és a magyar lótenyésztésnek kiemelkedő alakja volt Sigray Antal. A Magyar Lovaregylet tagjaként sokat tett a magyar lósport fejlődésért. Saját tenyésztésű, az ivánci Hosszú-majorban nevelkedett lovai sorba nyerték meg a kor...
Az 1920-as évek elején alakult meg a Levente Egyesület, amelynek célja az ifjúság hazafias szellemű neveltetése volt. Rendszeres gyakorlatokat végeztek az iskola telkén, amit aztán később Levente térnek is elneveztek. Számos kitüntetést sikerült elérniük...
Szabadidős lehetőséget biztosított a ma már szinte elfelejtett, ugyanakkor tájba illő „Halastó”. Számos kikapcsolódási lehetőséget kínált a falu számára. A privatizáció bekövetkeztében ma már a tulajdonosát sem ismerik. A tavat a bővizű forrás táplálja...
A len feldolgozása: a tilolás után került a rokkára fonás céljából. Az ügyes asszonykezek fonalat is készítettek. A régi időkben szinte minden háznál volt rokka, de sok háznál megtalálható volt a szövőszék is. Az...
Régi hagyomány, amely napjainkban kezd újraéledni. A fűzfavessző termesztése az Őrségben régi hagyományokra tekint vissza. Az itt élők elmondása szerint őseink már több száz éve kötnek fűzvesszőből kosarakat. A mezőről beszállított terményeket a fűzvesszőből...
A kenyér a paraszti társadalomban így Iváncon is a mindennapi életet jelentette. A szükséges mennyiséget átszitálták és kb. a felét a dagasztóteknőbe öntötték. Ezután kovászolták. A sütnivalót vízzel felhígították, két-három óráig áztatták és élesztővel...
Vas vármegye monográfiája az 1930-as betűsoros címtára alapján az Iváncon élő és dolgozó kismesterségeket végzőket a következők szerint rendszerezi: Asztalosok: Geller Károly 1887-ben Sopronban született. Segédként Németújváron és Körmenden dolgozott, 1909 óta önálló. Göller...
